Nagyjából egy évvel ezelőtt a tévénk elkezdett sípolni. Nagyon érzékeny vagyok a magas hangokra, úgyhogy kapásból hívtam a szerelőt, aki elvitte és trafót cserélt benne, jó sok pénzért. Visszatettem a dobozt a helyére, két másodperc elteltével elkezdett sípolni. A szerelő széttárta a kezét, nála működik, két napon át járatta, de nem jött elő a hiba. (Amúgy ez másnál is így működik? Bármilyen elektronikai kütyü meghibásodik, abban a pillanatban, amint beteszem a lábamat a szervizbe, tökéletesen működik, engem pedig hülyének néznek. Amint hazaviszem a cuccot, rögtön előjön a hiba.)
Kínomban bizergáltam egy kicsit az antenna bemenetet, kitámasztottam a kábeleket, meg ilyesmi, ideig-óráig csend volt, aztán megint sípolni kezdett. Különösebben nem foglalkoztam vele, mert megszületett kisfiam és közel egy éven keresztül nem kapcsoltuk be a tévét. Aztán a múltkoriban elővettem, most már lehet a gyerkőc mellett játszani a Wii-vel, csak néha akarja kivenni a kezemből a kontrollert :)
A tévé ott folytatja, ahol abbahagyta. Sípol. Irány egy másik szerelő, elmesélem neki, mi a problémám. Közli, hogy márpedig ez nem lehetséges. Mondom neki, márpedig de. Nemnem - emeli fel a hangját, miközben rámutat egy kibelezett tévére -, csak ez a két álló ((insert random tévészerelő szakkifejezés)) van benne, nem sípolhat. Biztosan instabil és rezonál, tegyek alá egy darab hungarocellt és rendben lesz. Inkább behoznám, nézze meg. Ne hozzam be, felesleges. Viszlát. Két hétig érleltem magamban a hungarocelles gondolatot, aztán kiléptem az erkélyre és behoztam azt a darabot, amit még nyáron cipeltem ide, hogy a gyerkőc ne horzsolja össze magát a falon. Betettem a tévé alá, aztán bekapcsoltam. Hála az égnek sípolt, megnyugodtam, nem én vagyok a hülye :P
Annyit azért kipróbáltam, hogy minden környező kütyüt áramtalanítottam, csak a tévé és a Wii van bedugva, illetve a szoba másik felében a számítógép. Még az antennát is kihúztam. Természetesen még mindig sípol...
Ötlet?
This entry was posted
on 2010. január 4., hétfő
at hétfő, január 04, 2010
and is filed under
fuck
. You can follow any responses to this entry through the
comments feed
.
6 megjegyzés
Ötlet? Van kettő is.
Ad 1, menj el egy pszihomókushoz, meséld el neki h sípolást hallasz, megvizsgál és felír valami erős pszichoaktív nyugtatót, meglátod, nem fog zavarni, hogy sípol. Sőt, semmi más sem.
Ad 2, cseréld le a sípoló alkatrészt úgy moderféle szervíz módra. -> Vegyél új tévét.
Remélem segítettem :D
2010. január 5. 7:04
Új helyre nem tudom tenni, ahhoz át kellene építeni az egész szobát :(
Cserélni nem szívesen cserélném, hónapokig tartott, mire sikerült fekete dobozú tévét találnunk, a legtöbb boltban közölték, h "már nem divat", csak trendi szürkék voltak, azok meg visszataszítóan néztek ki a bükk bútorok között. Amúgy is enyhén luxus lenne lecserélni, amikor heti néhány órát megy, kizárólag a Wii miatt. Néztem, lehet-e monitorra kötni a konzolt, de sajna olyan kábel kellene, aminek az egyik fele HDMI, a másik pedig RGB (remélem nem írtam hülyeséget :)), ilyen pedig állítólag nem létezik, digitális átalakító kellene hozzá, ami 25k körül kezdődik. Legalábbis a negyedik helyen, ahol utánaérdeklődtem, ezt mondták, az első három - szokás szerint - hülyének nézett.
Úgyhogy marad a bogyó^^
2010. január 5. 7:15
Az ún. sorkimenő trafó cseréje lehet megoldás az idegesítő problémádra, legalábbis nagy valószínűséggel. Nyugodtan felvilágosíthatnád a hungarocel fétises TV szerelőt erről. : ) Nem tapasztalsz amúgy olyat, hogy amikor világosabb képet ad a TV-d, akkor a sípolás hangosabb? Csak mert ha igen, akkor szinte 100%-ban ez lesz a gond, a cseréje nem túl költséges, persze attól függ milyen TV.
Üdv,
Twinsen
2010. január 6. 5:02
Tartok tőle, hogy ezt a sorkimenő trafót cserélte ki az első szerelő, annyit ért el vele, hogy a tévé alaphangja lett durvább.
Fényerő különbséget nem érzékeltem, ellenben a múltkor annak az ütemére sípolt a tévé, ahogy mellette Halász Jutka énekelt >.<
2010. január 7. 8:27
Megjegyzés küldése
Kicsoda?
Miért?
Mert szeretek mesélni az engem érdeklő dolgokról, a messze-menőkig szubjektívan. Elsősorban azoknak, akik ismernek, de személyesen sajnos ritkán találkozunk. Ha nem tartozol közéjük, akkor is szívesen látlak!