"Asszonykám is typing..."

Asszonykám: 4rrrxxxxxx
me: szia Baba!
Asszonykám: AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
ÉS EZ ORRAL MENT

A gyermek életveszélyes a gépekre, főleg Asszonykám notebook-jára. Az 1-est szerencsére sikerült visszatenni, a bal SHIFT viszont elhalálozott, mikor az úriember egyetlen mozdulattal kitépte még a gumi bütyköt is, ami visszalökné a billentyűt. Közeli barátja az adapter, néha a hóna alá csapja és megsétáltatja a lakásban (és vele mindent, amiben elakad és amit húz maga után a vezeték). Ezen kívül imádja a csatlakozót, ha egy pillanatra nem figyelünk oda, kihúzza. Tündéri, mert általában azonnal megpróbálja visszadugni (néhány hete nagy kedvét leli az építésben, hosszú időre leköti a szétszed-összerak mozdulatsor). Néha viszont megnyalogatja, gondolom azon az elven, hogy kicsit fáradt és ha a notebook ebből szerzi a működéshez szükséges energiát, akkor minden bizonnyal neki is segít :)

Tudom, felelőtlen és rossz szülők vagyunk, a számítógépnek a szekrény tetején a helye (használat közben is!), meg ilyesmi. Tiszta szerencse, hogy a gyerkőc nem tud felmászni sem a másfél méteres kisszekrényre, sem a számítógép asztalra a monitor mellé. Ja, de.