Nem vagyok egy különösebb rajongó alkat, de nyomott szomorúság fogott el, mikor ma reggel szembesültem Patrick Swayze halálhírével. Húgom kedvenc filmje volt a Dirty Dancing és egy idő után bármennyire is nem akartam, legalább ötvenszer kénytelen voltam rövidebb-hosszabb részleteket megnézni belőle. Swayze-nek köszönhetően szembesültem a "white men can't dance" állítás valótlanságával. Később láttam a Ghost-ban, majd keményebb szerepekben is, melyek közül számomra a legemlékezetesebb a Point Break zseniálisan őrült szörfös bűnözője.

Legyen neki könnyű a föld!