Index címlaposak lettünk, a franc esne bele. Igazából csodálkozom, hogy csak most, egy hete mondtam, hogy ez lesz (múlt csütörtök óta a munkaidőm jelentős részét ennek a nyomorult listának az elkészítése, illetve a közzétételéhez szükséges nyilatkozatok kiadása és feldolgozása teszi ki, úgyhogy eléggé beleástam magamat a témába). Igazából zűrös ez az egész helyzet: kiindulásként adott egy átgondolatlan kormányrendelet, amely végtelenül ostoba kitételeket fogalmaz meg, mivel vonatkozik valamennyi olyan munkavállalóra, akik más munkavállalók munkáját tartósan irányítják (gyorsan végigpörgetve a blog általam ismert törzsolvasóit, ez 80%-ukra vonatkozna, ha az állami szférában dolgoznának, úgyhogy ebben a szellemben olvassátok tovább ;)).

Van ugyebár négy blokkunk, melyeket megállás nélkül, folytonos három műszakban üzemeltetünk. Ahhoz, hogy a Munka Törvénykönyve munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit betartsuk, hat műszaknyi üzemeltető személyzet szükséges, akiket értelemszerűen hat műszaknyi szolgálatvezető, művezető, műszakvezető reaktoroperátor, turbinaoperátor és primerköri főgépész irányít. Ez azt jelenti, hogy csak a szigorúan vett villanygyárban mintegy 300 ember dolgozik, akire igaz a fenti, teljesen elcseszett "vezető" definíció. Cégszinten ez a szám megduplázódik, összességében 650 munkavállalóról beszélünk. Ez természetesen nevetséges, a miniszterelnöknek feltehetően (remélhetőleg?) nem ez volt a szándéka. Mindenesetre munkajogból és HR-ből neki és a tanácsadóinak is egyes, leülhetnek. Ez eddig nem bonyolult, szerintem józan paraszti ésszel belátható.

Okos szakszervezetünk erre mit csinál? Mivel a kormányrendelet ellen nem tud mit tenni, isteni szikraként (?) jön a vezetőjük ötlete: bepereli a munkáltatót azért, amiért az eleget tesz a rendeletnek. A dolog szépséghibája csupán annyi, hogy agyatlanul cselekszik (jelzem, nem először), mivel a munkáltató valamennyi érintett munkavállalót egyesével megkeresett és kérte, hogy nyilatkozzon arról, hozzájárul-e ezen személyes adatainak közzétételéhez. Vagyis teljes mértékben eleget teszünk a személyes adatok védelméről szóló törvénynek. Innentől kezdve viszont nincs értelme a szakszervezeti kifogásnak, illetve a bírósághoz fordulásnak.

Meglátjuk, mi sül ki a dologból, bár meglehetősen egyértelműnek tűnik, szerintem nincs az a bíró, aki igazat adna nekik. Főleg úgy nem, hogy fent említett szakszervezeti vezető a legolvasottabb netes portálon kioktatja a bíróságot, hogy hogyan végezze a munkáját :P