Az ablakunk előtt van egy magas, bogyós termésű fa. Korábban is kedvelték a madarak, az elmúlt napok havazása során még inkább felértékelődött, hiszen könnyen elérhető - és minden bizonnyal ízletes - táplálékot jelent. Ma már egész madárrajok ebédeltek itt.
Nagyon helyesek, ahogy többtucatnyian ugrándoznak és falatoznak, úgyhogy rohantam is a fényképezőgépért. Mire lecseréltem az objektívet, egyetlen árva madár sem maradt a fán... Néhány perc múlva egy kedves feketerigó megkönyörült rajtam, visszarepült és szédületes bukórepülést mutatott be egy különösen vonzónak bizonyuló bogyó irányába. Elcsíptem :)